Bevezetés
Habár már február van, decemberben lelkesen vártam, hogy végre huszonkettedike legyen, mert azt olvastam egy oldalon, hogy aznap jelenik meg az Emily Párizsban netflixes sorozat negyedik évada. Hát... Nem árulok el nagy meglepetést azzal, hogy nem így lett😄
Tanulság, hogy máskor megnézem az információ forrását. Mindenesetre megtudtam, hogy akkoriban még el sem kezdődtek a forgatások, csak 2024 januárjában - viszont az biztosan hiteles információ, hogy nem csupán Párizsban, hanem Rómában is követhetjük majd Emily kalandjait a negyedik évad során.
Még ősszel láttam meg az Emily Párizsban könyvváltozatát a Libriben, abban az időszakban, amikor elkezdtem gondolkodni és ötletelni a bloggal kapcsolatban - azonnal megvettem, mert tökéletesnek tűnt első könyvnek, fel is tettem a polcra a „majd valamikor egyszer elolvasom“ blokkhoz.
Karácsonyra pedig megkaptam a második részt. Egészen addig nem is gondoltam, hogy nem az Emily Párizsban könyv van meg nekem, hanem egy kötet az Emily Párizsban könyvsorozatból. Őszintén kíváncsi leszek, hogy lesznek-e további részek, vagy hogy az olvasóknak hogy tetszik a két könyv - én eddig csak az elsőt olvastam, erről fogok most beszámolni.
Emily Párizsban sorozat
A 2020-ban induló sorozatnak jelenleg három évada van - ahogy már említettem, a negyedikre most a szokásosnál többet kell várni. Általában decemberenként jelenik meg az új évad, a 2023-as premier viszont elmaradt.
Nem sokkal a megjelenés után néztem meg az első évadot, ami nagyjából a várakozásaimnak megfelelt. Mivel ez már jó régen volt, hamarosan újranézem és akkor kiegészítem ezt a blogposztot.
Addig is a történetről: A főszereplő Emily a huszas éveiben járó marketinges, aki Amerikából Párizsba költözik. Ennek az az oka, hogy az anyacég a párizsi székhelyű Savoir leányvállalatukhoz küld helyi munkaerőt, hogy segítsen felpezsdíteni az ügynökség közösségimédia-menedzsmentjét.
Számtalan sztereotípia jelenik meg a franciákról és az amerikaiakról is. A sorozatban humorosan mutatják be azokat az előítéleteket, amelyekről többségében már mindannyian hallottunk (például: hogy viszonyulnak a franciák az angol beszédhez, vagy ahhoz, ha valaki hibás akcentussal beszél franciául😅).
Megjelenik az „átlagos francia“ viszonyulás a szerelemhez - hamár a szerelem fővárosában vagyunk - és ez nem csak egy szerelmi háromszögben nyilvánul meg, hanem alsó hangon kettőn is végigvezet a történet.
Beleláthatunk, hogy milyen lehet egy-egy luxusmárka menedzselése, az influenszerkedés, a sajtórendezvények és egy hagyományos, kis létszámú francia marketingügynökség dinamikája.
„Jó sorozat“ az Emily Párizsban?
Ez természetesen egy olyan kérdés, amire nincs egyértelmű válasz. Sok szempontból jó, néhány dolog viszont vitatható. Kérdéses például az, hogy miként befolyásolja a nézőket a szerelmi háromszögek és az elcsábítás megítélésében, vagy hogy jó mintát mutat-e azoknak a pályakezdőknek, akik azt látják, a felettesek - vagy munkatársak - nyugodtan beszélhetnek úgy egy új alkalmazottal, mint egy kutyával.
Ha nem vesszük ilyen komolyan a dolgokat, hanem leszögezetten fikcióként nézzük és egy jót szeretnénk szórakozni, izgulni, hogy Emily végül ki mellett köt ki és mi lesz a mellékszereplőkkel, akkor viszont nagyon jó sorozat. Humoros, egyszerű, könnyed.
Persze, az egyszerűt csak olyan értelemben gondoltam, hogy nem egy mély történet, hanem egyszerűen emészthető - ennek ellenére a cselekmény csapongó, nagyon sok szerelmi és munkaügyi szál jelenik meg, amiket nehéz észben tartani.
Összességében én szeretem a sorozatot és várom a folytatást, kíváncsi leszek, hogy hova fog kifutni a negyedik évad Emily, Gabriel, Camille és Sylvie tekintetében. És mivel erre még bőven várni kell, nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy könyvváltozat is készült. Hiszen a könyvekből általában jobban megismerhetjük a főszereplő gondolatait, érzéseit és néhány olyan információ is megjelenik, ami egy sorozatba/filmbe nem fért bele.
Emily Párizsban I. könyv
Nagyjából egy hetembe telt kiolvasni a Catherine Kalengula nevéhez fűződő Emily Párizsban című könyvet. Nagyon lassan rágtam át magam rajta, mert több problémám is volt vele.
Először is: a fejezetek.
Borzasztóan rövid fejezetekből áll a könyv, gyakorlatilag egy gondolatmenet vagy szituáció 2-3 oldalas fejezetet jelentett. Úgy éreztem, mintha rövid naplóbejegyzéseket olvasnék - lehet, hogy kifejezetten ez volt a cél.
Aztán a stílus.
Nem tudtam hova tenni, hogy a használt kifejezések, a mondatszerkezetek és úgy általánosságban a stílus teljesen azt sugallta, hogy egy 12-14 évesnek szól a könyv. Az Emily Párizsban egy közel harminc éves nőról szól, a vele történt események nem elsősorban a 10-14 éves korosztálynak szólnak. Ennek ellenére úgy éreztem magam, mintha általános iskolásoknak szóló könyvet olvasnék - miközben a cselekmény és a párbeszédek számtalan esetben minimum 16 éven felülieknek ajánlottak.
A felkiáltójelek!!!!!!
Azt hittem, megőrülök attól, hogy indokolatlanul szinte minden második mondat után felkiáltójel volt. Egyszerűen nem bírom az ilyen jellegű túlzásokat, teljesen komolytalanná tette számomra az olvasmányt.
Az „Oh my God“ és az „Okaaaaay“ kifejezések...
A szövegben szinte folyamatosan megjelentek ugyanazok az angol kifejezések, amik hihetetlenül zavaróak voltak számomra. Feltételezem, hogy azért, mert az eredeti szövegben jól jöhetett ki ez a játék, hogy franciául beszél a többiekkel, de angolul gondolkodik (vagy fordítva?). Mindenesetre én abszolút nem tartottam logikusnak és elvett az olvasási élményből😔
A történet egyébként követte a sorozatbeli cselekményeket. Ahogy az Én és a Walter fiúknál, itt is kevesebb idő ment el a mellékszálakkal, aminek örültem. Pluszt nem adott a könyv, mert én nem fedeztem fel benne olyan részletet, ami a sorozatban ne jelent volna meg - ezzel egyébként nincs is semmi gond.
Mindenesetre nagyon nehezemre esett túlesni rajta és csalódás volt. Kíváncsi vagyok, csak én voltam rossz passzban és nagyon kritikus formában, vagy Te is így élted meg? Ha olvastad, oszd meg a véleményedet kommentben.❤️
A folytatást még azelőtt kaptam, hogy elolvastam volna az elsőt. El fogom olvasni és kiegészítem ezt a posztot a második résszel. Viszont tanulságként mostantól már nem rendelek/vásárolok egyszerre több részt egy sorozatból.
Köszönöm, hogy elolvastad a véleményemet, kövess Instagramon, ha tetszett.